Megszuletett Elisa

Szombat este megszuletett Elisa unokahugunk (Bram batyjaeknal). Vasarnap mar meg is latogattuk oket. Isabelle, az anyuka szules utan 20 oraval ugy surgott forgott a folyamatosan erkezo vendegek kiszolgalasa vegett, mintha mi sem tortent volna..hihetetlen.
A kislany is egeszseges es nagyon szep. Amig ott voltunk, addig edesen aludt, de igy is tisztan lehetett latni a duplahosszu szempillait.

Gyors update

A kocsi motorját nagyon ügyesen megcsinálták, mostmár megint együtt száguldozunk.
Köszönjük az érdeklődéseket! :)

Disco bowling

Szombat este a Hágai korfball meccs nézés után Iris és Jornt barátainkkal elmentünk Utrechtbe Disco bowlingozni hajnali 1-2 között.
Hangos, pörgős zene, fények, alkoholfogyasztás és kis tánc a bowling mellett. Mivel nekem már szuperül megy a bowlingozás a Nintendo Wii videojátékkal (hála a Kenguruknak), nagy lendülettel indultam neki. Egész jól kezdtem, de aztán az este második felében folyamatosan jobbra gurultak a golyók..

A bábuk között volt egy piros. Ha az került az elejére, akkor bemondta a "dj", hogy figyelem figyelem. Ha azt elsőre letarolom, akkor kapok valami ajándékot. Nekem háromszor adódott meg a lehetőség, de nem sikerült élnem vele.. Bár másoknak is csak nagyon ritkán sikerült.

Nagy sajnálatomra a fényképezőgépem épp lemerült. Ez az utolsó kép, amit sikerült készíteni.

Kompenzálásképpen itt van még pár kép a hágai sportcsarnok büféjéből:

A taxiban a mackóval

  Mindenki befér a taxiba, nem csak a mackó..

Kutya látogatóban

Épp mikor befejeztem az előző beírást jött a régi lakó a leveleiért, és mikor kinyitotta Bram neki az ajtót az utcáról beséltált egy szépséges kutya a nappalinkba. Körbenézett, aztán kisétált. hihi.

Hosszú nap

Na a mai napom nem ment annyira siman. Először is reggel (a második kocsis napomon) sikerült kifognom egy hatalmas dugót, ami plusz egy óra utazast jelentett (ennyit erről, hogy gyorsabb a vonatnál). De mivel még nagyon lelkes vagyok ennek minden percét élveztem. Állás közben felfedeztem a rádió és a fűtés működését.

Aztán hazafelé megint kigyulladt egy figyelmeztető lámpa, amit már reggel is láttam, csak aztán akkor eltünt. Mivel éreztem, hogy a motor nem reagál olyan simán mint korábban ezért elvittem a Rotterdami szervízbe. Azt mondták, hogy jobb, ha otthagyom és holnap megcsinálják, mert ha még megyek vele azzal romlik a motor állapota. Hmm, szegény kocsi eddig bírta az én vezetési stílusomat (tény, hogy elég sokszor felbőgettem a motort..upsz).

Szóval vonattal haza. A két nap alatt annyira elszoktam :), hogy majdnem elfelejtettem aktiválni a jegyem. Utrechtben szálltam volna át, de valami történt és rendőrök jelentek meg, és lezárták a fél állomást és bemondták, hogy nem mennek és nem jönnek vonatok egy ideig.. Még szerencse, hogy valakivel összehaverkodtam, aki segített megmutatni a busszal való hazajutást. (A busz nekem eszembe se jutott volna, órákat vártam volna az állomásom..hihetetlen túlélő képességem van :))

Spare ribs

Pénteken Groningenbe látogattunk. Este Koennal és Marliesszal vacsoráztunk egy all-you-can-eat spare ribs étteremben. Már régóta vártam erre a napra. Itt hollandiában és speciálisan Groningenben nagyon finom spare ribs-et lehet kapni.
Az volt a baj, hogy én előtte már kétszer vacsoráztam. Először Jornt csinált  5 körül finom vacsorát (délután náluk töltöttünk pár órát mielőtt a többiekkel találkoztunk volna). Ugyan kisebb adagot kértem, de mivel nagyon finom volt azért egy rendes adag csak elfogyott. Aztán Koen hozott magával baguettet és abból ettem jónéhány szeletet mielőtt bementünk volna a városba. 8 körül eljött a pillanat és megérkeztünk az étetrembe.

Ez volt az első adag. Vagyis ebből már ettem. A nagy borda plusz még egy fél nagy borda. És ha ezt mind megetted, akkor kérhetsz még többet. Hát nekem ezzel is meggyűlt a bajom (főleg mert mielőtt beléptem az étterembe már teleettem magam).
De nagyon finom volt!!

Este még találkoztunk két másik baráttal is és együtt belevetettük magunkat a groningeni éjszakába, csak úgy, mint a régi szép időkben. :)

Kicsi kocsi

Itt látható teljes szépségében! Még majd szépen le kell mosatni és akkor tündökölni fog.

Már csak Bram hiányzik a családi fényképről :)

Új családtag

Ma átvehettem hivatalosan is a karacsonyi ajándékom!! Az új családtagot, a 2001-es Seat Ibizat!!! Az én első kicsi kocsimat. Az egyik kollégam kiköltözik Londonba és jó áron megegyeztünk az autó kapcsán.
Itt nagyon egyszerű a kocsivásárlás. Ha nincs holland jogosítványod akkor kell egy igazolás a bejelentett lakcímedről és azzal egy postán el lehet intézni az átírást.
Ezt ma sikerült meglépnünk. Gyorsan kötöttünk biztosítást és ma este már azzal jöttem haza Rotterdamból.

Kicsit sötét volt, de majd készítünk képet nappali fényben is.

A következő napokban még ismerkedünk, de úgy érzem, hogy jól indul a barátságunk.

Health Check

Ma megtettem az első lépést. Sikeresen átmentem az egészségügyi vizsgálaton, ami kötelező mielőtt elkezdem az edzést a munkahelyi fitness teremben. Azt hittem, hogy az elmúlt hónapokban tanúsított gyatra fizikai aktivitásom meg fog mutatkozni, de szerencsére jó eredményeim lettek. :)
Csütörtökön kezdjük is az első edzést. Az első órában a trainerrel együtt megnézünk különböző gyakorlatot, megmutatja, hogy ő mit ajánl ahhoz, hogy az alap tartóizmaimat és a tartásomat fejlesszük.
Aztán csinálhatom egyedül, de perzse, ha van igény, akkor kérhetem továbbra is a segítségét. Még sosem volt személyi edzőm. hihi. 

Fogadalmak

Igazi klasszikus fogadalmakat nem tettük, de azért átgondoltuk, hogy mit tudnánk változtatni az életünkön. Megbeszétük, hogy kicsit rendezettebbé tesszük és rendszert viszünk a mindennapjainkba.
Én elkezdek egy holland kurzust. Az állam támogatja, ha 80%-osra teljesítem majd a záróvizsgát.
Bram heti kétszer fixen teniszezni jár majd, egyszer Sjaak barátunkkal egyszer meg edzővel.

Gondolkoztunk a korfballon is, de sajnos a heti edzések mellett a hétvégéink kötöttek lennének, mert itt majdnem minden hétvégén van meccs, sokszor több órás utazásra. Mi meg ezt a függetlenségünket nem adnánk fel. Így nyugodtan tudunk a barátokhoz, családhoz utazni vagy épp Magyarországra menni egy hosszúhétvégére.

Én a munkahelyemen tudok edzeni. Majd meglátom, hogy tetszenek-e a csoportos órák, vagy inkább egyedül csinálom a gyakorlatokat.
És ha a nyelvleckék mellett még érzek erőt magamban, vagy ha befejeztem a kurzust, akkor nézünk nekem valami kézműves tanfolyamot. De ez majd már a következő lépés lesz.

Nekem szeptemberig van egyelőre meghosszabbítva a munkaszerződésem, vagyis szerencsére amiatt most nem kell aggódnom. Az új felállás megkezdte működését. Mostantól a németnyelvű és nordik országokért vagyok felelős. A spanyol Ligeresa projektet még befejezzük és utána búcsút mondhatok a mediterrán országnak. Jöhetnek az új kalandok. 

Beteg

3-án már épp készenálltam az új év kezdésére, mikor lebetegedtem. Először csak nátha, de később átment az arc- vagy homloküregemre is (nem tudom pontosan, de nagyon feszített), ami már nem volt annyira kellemes. Voltam Dokinál is, de azt mondta, hogy 10 napon belül el kell, hogy múljon, ha nem, akkor ad antibiotikumot.

Szerencsére ma már jobban vagyok, még vissza kell nyernem a régi energiámat, de a betegség lefutott.

Szilverszter

A Szilverszert és 2011 első napjait Belgiumban töltöttük. Erik-Jan és Marlous barátainkkal kitaláltuk, hogy egy licitálós weboldalon keresünk valami olcsó, nem túl messzi szálláshelyet, amit indulás előtt pár nappal foglalunk le. Végül Belgiumban egy kempingben találtunk egy "Álomkastély" nevű pici bungalót, ami egy nagy konténernek néz ki kívülről. De belülről egész kellemes volt, és jól be lehetett fűteni.

Ilyen, csak kívül hó borított mindent..

Szegény Marlous épp nagyon megbetegedett, úgyhogy a programjaink visszafogotabbak voltak. Szilveszter éjjel kimentünk a kemping központjába egy üveg pezsgővel, nem több mint egy órára és megnéztük, ahogy a többiek tüzijátékoznak.
A többi időt hármasban (Marlous már lepihent). Én azért próbáltam kicsit feldobni a hangulatot.

Előtte

utána

Másnap a víziparadocsomban gazdagodtunk élményekkel. Nem volt olyan sok csúszda, de volt egy vadvizi zuhatag, amin halálfélelemtől kikerekedett szemekkel támogatásért esedezve nézve Bramra sikerült csak túlélnem. 5 rövid, de annál vadabb zuhatagon kellett átkelnünk. Az elsőre egyáltalán nem számítottam, és úgy ahogy voltam 360 fokos fordulatot tettem a vízben a nagy sodrástól. A másodikra már felkészültem, de nem volt elég, a 3-tól már kezdtem kitapasztalni a trükköt a túléléshez. Nagy levegő és ne kapálozz, a végén ugyis kivet a víz. (Ilyen lehet az örvény is..brrrrr.)

Harmadnap körbenéztünk a szomszédos városban, Hasseltben. Találtunk egy téli vásárt is korcsolyapályával meg forraltborral, vidámparkkal és sok portékával és finomsággal.

Az utolsó nap még egyszer ellátogattunk a csúszdákhoz és a jakuzzihoz levezetés és búcsúzásképp.

Nagyon boldog 2011-et!!

Kicsit késve, de a gondolatmenetemben most jutottam el idáig:
Vidám és sikeres új évet kínánok mindenkinek!

Csók, Dodek/Dóri/Dórika :)

Nóri és Craig

Múlt héten Nóriék a nászútjukra mentek Edinburghból New Yorkba. A skót reptereket épphogy megnyitották, így szerencsésen el tudtak indulni, de csak Amsterdamig jutottak, mert addigra akkora havazas volt New Yorkban, hogy a gépük nem indult el a bizonytalan landolási körülmények miatt.
Mi persze nagyon megörültünk a hírnek, hogy Hollandiában ragadtak, így egy órán belül már együtt szórakoztunk a szálloda bárjában, ahol elszállásolták őket. Jó volt találkozni velük!
Nórival telefonbetyárkodtunk is a kárpótlásért kapott 2x5 perccel. P.Zsó-t hívtuk fel, hogy együtt legyen kicsit a csapat.

Valahogy éjjel 1 és 2 között, mikor már a bár is zárt lassan, mi is elköszöntünk egymástól.
Mivel másnap már nem hallottam felőlük, nagyon remélem, hogy sikeresen megérkeztek Amerikába és feledhetetlen napokat töltenek ott!

Ünneplés a családdal

25-ét a családdal töltöttük. Vacsorára minden pár készített egy fogást. Mi a főételt nyertük meg. Igyekeztünk kicsit magyaros ételeket választani. Mivel nálunk otthon mindig rántott hal van, így mi is azt készítettünk, csak az itt kapható tengeri halból.
És, hogy legyen valami igazi magyar étel is, megpróbálkoztunk az első töltött káposztánkkal. Ugyan kaptunk jó leírást az otthoniaktól, de sajnos valamit nem sikerült olyan jól utána csinálnunk, és az íze nem lett az az igazi, amire én otthon emlékszem. Szóval még gyakoroljuk kicsit és majd ha már jól megy, akkor megint megkóstoltatjuk a családdal.

Másnap a szülőkkel elmentünk egy hatalmasat sétálni. A közeli tó teljesen be volt fagyva. Ennek örömére az emberek elővették a jégkorcsojájukat és csak úgy hasítottak a jégen. Mi csak simán cipővel indultunk neki a jeges sétának.

Az emberek különböző módon próbálkoztak a jégen siklani. Hihetetlen vicces látni, hogy milyen jókedvűen élvezik a telet és a jeget!