Hazafele az utolso vonattal jottem vissza. Ugyan figyelmeztettek, hogy taxival munka utan iszonyu lassan lehet eljutni egyik pontbol a masikba, de megis azt valasztottam, amikor volt lehetosegem, hogy ket angol kollegano melle beuljek a taxiba az RER helyett. Aztan jott egy pont, mikor mozdulatlanul allt az auto es belathato tavolsagban sem mozdult semmi, en mar azon gondolkoztam, hogy hogyan fogok magamnak szallast szerezni ejszakara, mert ott ragadok. Szerencsere aztan meg idoben kiertunk az allomasra.
Hazafele megint kaptunk enni: aszpikos marha, valami kuszkusz szerűség körtekompót, szögletes zsömle és süti.
Epp fenykepezgettem a Brusszeli allomast, mikor valaki kopogtat az ablakon kivulrol, hogy megerkeztunk. Ok, de en tovabbmennek Rotterdamba. Hat ez nem megy tovabb, ez idaig jott. At kell szallnom, ha Hollandiaba akarok menni. De siessek, mert a vonat nem var. AAAAhh, szelsebesen rohantam at a masik vonathoz. Gondoltam, hogy a taxival szerencsesem megusztam es akkor erre Brusszelben ragadok. De szerencsesen elertem a masik vonatot! Most epp itt ulok, mar kipihegtem magam, es mar falom a csokimousse-t, amit desszertkent szolgaltak fel. :)
Mar csak azt sajnalom, hogy Parizst igazabol nem lattam, ezert el is hataroztam, hogy hamarosan el kell latogatnom ide turistakent is.
No comments:
Post a Comment